Jean-Jacques Rousseau (1712. június 28 – 1778. július 2.) születésének 300. évfordulóját nemcsak a  filozófus társadalom, hanem – túlzás nélkül mondhatjuk – az egész világ ünnepelte. Felszabadította az embert, felszabadította az érzelmeit a mindenkori illem rabságából, emberközelbe hozta a demokratikus társadalom elgondolhatóságát. A hódító szellemnek és személyiségnek azonban még ma is sok titka van, amelyet csak lassan fedezünk fel. Összeállításunk magyar fordításokbanhoz eddig csak francia eredetiben olvasható jeles Rousseau-szövegeket, olvasóink megtalálhatják a precízen újrafordított híres és sokat vitatott (Paul de Man) Derrida-értelmezést a  Grammatológiából, valamint W. G. Sebald elragadó írását az önmagát a világnak átadó Rousseau lelki karakterjegyeiről. Marsó Paula és Juhász Emese avatott fordításai valóban megszólaltatják a Rousseau-szövegeket. (Egyed Péter)

MARSÓ Paula: Bátorságlecke. Létvágy és imaginárius szenvedély Rousseau-nál

J.-J. ROUSSEAU: Előszó a Vallomásokhoz (1764 körül) (Fordította: Marsó Paula. A fordítást ellenőrizte: Ádám Anikó)

J.-J. ROUSSEAU: Az ékesszólásról (1735) & Egyéb töredékek (1755–1758)

Jacques DERRIDA: Grammatológia (II./2. részlet) [„a veszedelmes pótlék…”] (Fordította Marsó Paula. A fordítást ellenőrizte Angyalosi Gergely)

W. G.SEBALD: Látogatás a Szent Péter-szigeten (Fordította: Juhász Emese)

BUDOÁR

SOÓS Amália Mária: J. J. Rousseau: egy könyvtári panoráma

MIROÁR

KOVÁCS Barna: Maurice Merleau-Ponty eleven gondolkodása