• B-dul 21 Decembrie 1989, nr. 116 , Cluj Napoca 400604, jud. Cluj
  • office@emft.ro

Hírek

Beszámoló a VII. Hungarológiai Kongresszus filozófiai szekcióinak tevékenységéről

A Kongresszus filozófiai szekciói tematikájának meghatározásakor abból indultunk ki, hogy a magyar/magyar nyelvű filozófia a nemzeti művelődés bizonyos korszakaiban jelentős szerepet játszott magának a nemzeti művelődésnek, a nemzeti nyelvnek a tudományos eszményeknek, iskolakultúrának, intézményeknek  és természetesen iskolakultúrának az alakulásában. Ezt az elképzelést igazolták a két szekció, a Magyar Századforduló- és a Magyar felvilágosodás és kantianizmus szekciók előadásai is.

 

A Magyar Századforduló szekció előadásai először felvázolták a XIX/XX. század fordulója jelentős filozófusegyéniségei és a követőik által teremtett eszmei kereteket. Nyitó előadásában Perecz László (Budapest) a Böhm Károly és Lukács György filozófiai elképzeléseinek tipológiailag teljesen más, nem érintkező hagyományáról beszélt, ezt követően  Kiss Endre (Budapest) Alexander Bernát a magyar filozófiatörténetben egyedülálló Taine-recepciójáról értekezett. A további előadások  súlypontosan a magyar filozófiában rendszer- és iskolateremtő nagy filozófusegyéniség, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem filozófiaprofesszora munkásságával foglalkoztak (halálának 100 évfordulójára emlékezünk az idén). Mészáros András (Pozsony) valamint Kissné Novák Éva (Budapest) Böhm életművének vallásfilozófiai illetve teológiai aspektusait tárták fel, a kolozsvári Böhm kutatók pedig az életmű egyes aspektusainak jelenkori analitikus interpretációjára vállalkoztak. Rendre érintették a böhmi kulturális önazonosság és recepció vitatott kérdéseit (Ungvári Zrínyi Imre),  a böhmi intenzionális logika (Gál László), valamint a dialektika/alapfilozófia eredeti összefüggésrendszerét. Mester Béla (Budapest) Böhmről mint a Magyar Philosophiai Szemle programalkotó szerkesztőjéről, Mariska Zoltán (Miskolc) pedig a szegedre áttelepülő kolozsvári Tudományegyetem további sorsáról beszélt, eredeti tényföltáró kutatásai fényében.  Az 1996-os kolozsvári Böhm-konferencia óta ez volt a legjelentősebb Böhmnek szentelt rendezvény, amely századfordulós és európai tudományos- , de kolozsvári környezetében is, újabb kutatási eredmények által megalapozva újfent igazolta a böhmi filozófia értékeit.*

A Magyar felvilágosodás és kantianizmus szekció Nyitó előadásában Mészáros András   a felvilágosodásnak a piarista iskolakultúrával és szisztémával kapcsolatos összefüggéseit elemezte, Kiss Endre pedig II.József koncepciójának mint etatista felvilágosodáskoncepciónak a sajátosságaival foglalkozott. Egyed Péter előadása azt emelte ki, hogy az erdélyi triász (Sipos Pál, Köteles Sámuel és Körmöczi József) hármas összefüggésrendszerben (felvilágosodás, kantianizmus, filozófiaoktatás) elemzendők. Soós Amália Mária a Kötelest a nagyenyedi katedrán követő Csorja Ferenc alapphilosophiájának a sajátosságait elemezte. Mester Béla a magyar Kant-vita szereplőinek eredeti tudományos habitusát bontakoztatta ki, míg Gurka Dezső a magyar művelődéstürténetben is jelentős szerepet játszó ásványtani társaság filozófiai és művelődéstörténeti hozadékát méltatta. E szekció  kutatási eredményei – a személyi összefüggések okán - a Közép-kelet európai felvilágosodást kutató munkacsoport tevékenységét is bemutatják és természetesen kapcsolódnak az irodalmi felvilágosodást tárgyaló szekció munkájához.

 

Itt jegyezzük meg, hogy jóllehet nem tudtak jelen lenni, Máté Zsuzsanna és Rathmann János elküldték felolvasásra szánt tanulmányaikat.

Az előadásokat jelentős számú érdeklődő követte, a diszkussziók és viták érdemlegesek, magas tudományos színvonalúak voltak.

Előadóink is jelen voltak a kongresszus reprezentatív színhelyein: a Bánffy-palota udvarán-, valamint a “Piramis” egyetemi étteremben tartott fogadásokon, megismerték a nagyenyedi Bethlen Gábor könyvtárat, valamint Erdély legrégebbi faházait a torockói tanulmányi kiránduláson.

A Kongresszus központi szervező titkársága, valamint a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság újonnan megalakult Elnöksége is nagyra értékelte az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság szervezői tevékenységét a kongresszus munkálatainak megszervezésében és lebonyolításában.

Mindannyian köszönettel tartozunk Soós Amália Mária EMFT szervező titkárnak, valamint Nagy Réka megbízott elnökségi tagnak a központi staffban kifejtett, egész hetes, a teljes program bonyolítását biztosító tevékenységéért.

A legközelebbi Hungarológiai Kongresszus (a VIII. ) helyszíne Pécs lesz, meghívó a Pécsi Tudományegyetem.

 

*(Itt jegyezzük meg, hogy a Böhm emlékév rendezvényei folytatódnak. Az ősz folyamán két beszélgetést szentelünk Böhm Károly teológiai és filozófiai/egyetemi oktatói munkásságának,  a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely keretében. A Böhm Károly emléktábla avatására – a Romániai Evangélikus-Lutheránus Püspökség védnöksége alatt – az emlékév befejező aktusaként, 2012. január 22-én, A Magyar Kultúra Napján kerül sor, Kolozsváron.A szervezésben részt vállalt Dr. Adorjáni Dezső Zoltán, evangélikus püspök úr, Dr. Tonk Márton,  a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint e sorok írója.)

 

 

Egyed Péter,

tudományterületi szervező

EMFT elnök


Kolozsvár, 2011, szeptember 1