• B-dul 21 Decembrie 1989, nr. 116 , Cluj Napoca 400604, jud. Cluj
  • office@emft.ro

Hírek

Fogalom és kép 4. – Hang, hangzás, dallam

A filozófusok a XX. század elejétől fogva nagy jelentőséget tulajdonítottak a hang ismeretelméleti vizsgálatának és általában nem ismeretelméleti, hanem ontológiai, metafizikai konklúziókat vontak le eszmefuttatásaik végeredményeként. Cáfolták azokat a régi nézeteket, miszerint a hang az érzékelésben megjelenő másodlagos minőség lenne vagy pedig szükségszerűen kötődne a tér észleléséhez és a térben való tájákozódáshoz vagy éppen a térhez, mint külső szemléleteink általános keretéhez. A XIX. század második felének tudósai már felfedezték azt is, hogy hangok, hangzások rendkívül bonyolult észelelés-komplexumok, a mindennapi és a kvázi-tudományos érdeklődés számára egyformán problémát jelentenek és koránt sem másodlagos tényezők az emberi psziché vizsgálatában. Ezzel egyszer és mindenkorra érthetővé tették, hogy a hangok észlelése nem csak a zenei műveltséggel rendelkezők számára különös jelentőségű. A XX. századi gondolkodás két alapvető filozófiai irányzata, vagyis az analitius és a kontinentális filozófia bizonyos képviselői egyaránt amellett foglaltak állást, hogy a hangérzékelésnek mintaszerepe van az észlelés rendjében és ezért nem ítélhető meg a látás, a tapintás, a szaglás vagy az ízlelés illetve az ezekhez fűződő viszonya felől. A kontinentális filozófusok, különösképpen a fenomenológusok pedig úgy tekintettek a hangzás konkrét fenoménjének vizsgálatára, mint ami az emberi észlelés egységének lehetőségfeltételét nyújtja és ezáltal a perceptuális-elvont gondolkodás egyik alappillére.

A különböző tudományterületek is fokozott érdeklődéssel fordultak a hang intonációs és percepcós kérdései felé. Az emberi hallószerv anatómiája és érzékenysége, a hangforrások, a hullámtér és a hullámok terjedése, az emberi beszéd, az emberi beszéd és személyiség kapcsolata, a hallászavarok pszichológiai aspektusai, az állati kommunikáció (hangtípusok, képhallás) és a hangtér mint specifikus tematikák és vizsgálati területek jelentősen megváltoztatták a hangról kialakult felfogásunkat. Az énekhang, a zenei hallások, a dallamképzés és felfogás a zenének mint kulturális médiának a rendkívüli kommunikációs és identifikációs lehetőségeire mutattak rá.

Valóban kitüntetett szerepe van-e a hangoknak a környező világ felfogásában? Hol állunk ma a hangok észlelése és a fogalmi gondolkodás összefüggéseinek kutatásában? Mennyiben használja vagy nem-használja a művészettörténet és a zenetudomány a pszichológia és a filozófia eredményeit? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ konferenciákon, mely a Fogalom és kép című tudományos ülészakok folyamának negyedik, egyben utolsó, lezáró állomása.


Program

Nyitó előadások
Egyed Péter: Derrida hang-fordulata és ami belőle következik
Lehmann Miklós: Kép, hang és emlékezet

Szekció-előadások
(10,30 Francois Chamoux-terem)

A hang a filozófiai hagyományban. Megközelítésmódok és perspektívák
(Az előadások időtartama 20 perc)
Ropolyi László : Másodlagos szóbeliség vagy vizuális kommunikáció
Ungvári Zrínyi Imre: Az érzékek ismeretelméleti és antropológiai jelentősége
Szigeti Attila : Cselekvő hallás és multimodális észlelés
Tankó Éva: Hang a lélekben
Péter Mónika : A hallás arisztotelészi fogalma
Soós Amália Mária : A beszéd szerepe az ágostoni filozófiában
Jánó Mihály: „in principio erat verbum” Feliratos szalagok a középkori festészetben
Mester Béla: Bűnös hangok (A gondolkodás elnémulása)
Gál László: Hangmondatok

Zene, hermeneutika és fenomenológia
Angi István: Zenehermeneutikai vizsgálódások a fájdalomról
Veress Károly: A valamit mondó hang
Zuh Deodáth : Carl Stumpf Hangpszichológiája és a relációk észlelésének elmélete
Csiki Huba: Az időtárgyakról
Jakab András: A Hang a fenomenológiában
Gál József: A test mint „üregrezonátor”: a „természetes testtudat” fenomenológiai redukciója a zenemű létrehozása/„előadása”/„befogadása” során. A (zenei) hallás fogalmának egy lehetséges fenomenológiai értelmezése Evelyn Glennie írásai és zenészi munkássága perspektívájából.
Fodor Attila: Az impresszionizmus, avagy a zenei benyomások esztétikai paradigmája
Todor Imre : A zene, mint metafizika – Arthur Schopenhauer filozófiájában

 

Időpont (kezdés) : 2012. október 27, szombat 9,00 óra / Helyszín : Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Főépület, I. Emelet, François Chamoux- valamint 8/I-es terem (Kolozsvár, Kogălniceanu u. 1. sz.)