Lapunk szerkesztéspolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése a magyar nyelvterület filozófiai tanulmány- és esszéírásának a követése és lehetőség szerinti ápolása, sőt fellendítése, illetve a fiatal szerzők belső kommunikációjának az előmozdítása. Ezt a célt szolgálta a kolozsvári, pécsi, majd a szegedi doktoriskola szerzőinek a bemutatása, a doktoriskolák profiljának megjelenítése. Ez alkalommal a debreceni doktoriskola doktoranduszainak munkáiból szerkesztett összeállítást olvashatják. Erőteljesen a művészet-, illetve a politikafilozófia jellemzi a tanulmányok eme koszorúját. Hagyományos témák (a hegeli pátosz például) éppen úgy szolgáltathatnak újabb releváns értelmezéslehetőségeket, mint a nálunk kevésbé ismert angol művészetfilozófiák perspektívái. A politikafilozófiának is követnie kell a kor kihívásaiból adódó interpretációs feladatokat, esetünkben a szabadság és a nacionalizmus jövőjét illetően. (Egyed Péter)

RÓZSA Erzsébet: Bemutatkozik a debreceni doktori iskola

ANDREJKA Zoltán: Adalékok a pátosz hegeli fogalmához

BODNÁR János Kristóf: Etikus tudomány és tudományos etika Michel Houellenbecq Elemi részecskék című regényében

SÁNTHA Szilvia: Az esztétikai más-valóság és a keret-jelenség művészetfilozófi ai jelentősége Edgar Allan Poe Az ovális arckép című novellájában

KŐMŰVES Sándor: A rejtélyes Klamm. Kortárs angol művészetfilozófiák

KOVÁCS Gábor: Közelítések Kanthoz és a szabadsághoz – Isaiah Berlin és Márkus György. Összehasonlító elemzés

KASSAI Beáta: Haladás vagy hanyatlás a nemzetállamok sorsa Európában?

BUDOÁR

NAGY Réka: Képekről szavakban

MIROÁR

KŐMŰVES Sándor: A perszonális identitás filozófiai nyelvezetei (Michael Quante Személy című könyvéről)

SOLTÉSZ Péter: Huszonöt fennsík – A debreceni Nagyerdei Almanach Könyvsorozat első kötetéről