Lapunk szerkesztéspolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése a magyar nyelvterület filozófiai tanulmány- és esszéírásának a követése és lehetőség szerinti ápolása, sőt fellendítése, illetve a fiatal szerzők belső kommunikációjának az előmozdítása. Ezt a célt szolgálta a kolozsvári, pécsi, majd a szegedi doktoriskola szerzőinek a bemutatása, a doktoriskolák profiljának megjelenítése. Ez alkalommal a debreceni doktoriskola doktoranduszainak munkáiból szerkesztett összeállítást olvashatják. Erőteljesen a művészet-, illetve a politikafilozófia jellemzi a tanulmányok eme koszorúját. Hagyományos témák (a hegeli pátosz például) éppen úgy szolgáltathatnak újabb releváns értelmezéslehetőségeket, mint a nálunk kevésbé ismert angol művészetfilozófiák perspektívái. A politikafilozófiának is követnie kell a kor kihívásaiból adódó interpretációs feladatokat, esetünkben a szabadság és a nacionalizmus jövőjét illetően. (Egyed Péter)
RÓZSA Erzsébet: Bemutatkozik a debreceni doktori iskola
ANDREJKA Zoltán: Adalékok a pátosz hegeli fogalmához
BODNÁR János Kristóf: Etikus tudomány és tudományos etika Michel Houellenbecq Elemi részecskék című regényében
SÁNTHA Szilvia: Az esztétikai más-valóság és a keret-jelenség művészetfilozófi ai jelentősége Edgar Allan Poe Az ovális arckép című novellájában
KŐMŰVES Sándor: A rejtélyes Klamm. Kortárs angol művészetfilozófiák
KOVÁCS Gábor: Közelítések Kanthoz és a szabadsághoz – Isaiah Berlin és Márkus György. Összehasonlító elemzés
KASSAI Beáta: Haladás vagy hanyatlás a nemzetállamok sorsa Európában?
BUDOÁR
NAGY Réka: Képekről szavakban
MIROÁR
KŐMŰVES Sándor: A perszonális identitás filozófiai nyelvezetei (Michael Quante Személy című könyvéről)
SOLTÉSZ Péter: Huszonöt fennsík – A debreceni Nagyerdei Almanach Könyvsorozat első kötetéről